Oldalak

2016. június 16., csütörtök

Alulöltözött nők és éhes szemű férfiak


Miért van az, hogy a történelem során mindig és most is a nőknek kell vigyázni magukra? Miért van az, hogy a Biblia is annyiszor leírja, hogy a nők szemérmesek legyenek? Miért van az, hogy a nők felé elvárás, hogy védjék magukat az éhes szemek elől, de a férfiaktól nem elvárás, hogy uralkodjanak magukon? Miért nem várható el egy férfitól, hogy ellenálljon egy alulöltözött nőnek? Miért megint mi, nők vagyunk felelősek a férfiak tetteiért? Miért van az, hogy még egy erőszaktételért is a nő a hibás, mert túl csinosan öltözött fel?

Ezek azok a kérdések, amelyek mindig szóba jönnek, ha arról esik szó egy beszélgetés alkalmával, hogy a nőknek szemérmesnek kell lenniük, hogy ne indítsák be a férfiak fantáziáját. Mintha olajat öntenénk a szunnyadó parázsra, úgy dől ilyenkor a nőkből a panasz és a méltatlankodás.
Attól tartok, mi, nők úgy általában két dologgal nem vagyunk tisztában: Az egyik az, hogy hogyan működnek a férfiak, a másik pedig, hogy milyen hatalmunk van fölöttük.

Hölgyeim! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a férfiak kicsit másképp működnek, mint a nők. A férfiak általában rendkívül vizuálisak. Meglátja és beindul a fantáziája. Csak nézi és megkívánja. Elég egy pillantás a keblekre és a fejében már lejátszotta az akciót. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak fantáziája „piszkos”. Hogy mindig „rosszra gondolnak”. (Nem szeretem ezt a kifejezést. A szex jó dolog! Aki a szexre gondol, az alapvetően nem gondol rosszra.) A férfiak ilyenek. Így működnek és kész. Ne bélyegezzük meg őket azzal, hogy mocskos a fantáziájuk és állandóan rosszra gondolnak. Az a férfi, aki a kedveséről fantáziál, alapvetően nem követ el semmi rosszat. Az a lényeg, hogy ezt hogyan teszi. Különbséget kell ugyanis tennünk aközött, ha egy férfi megkíván egy nőt és boldoggá szeretné tenni, és aközött ha egy férfi megkíván egy nőt és használni szeretné arra, hogy kielégüljön.

Ha az ember (férfi és nő is) „jól működne”, akkor meztelenül mászkálhatnánk, nem kéne attól tartani, hogy bárki is tárgynak tekinti a testünket, amit aztán önmaga kielégítésére használ. (Édenkert ismerős?) De nem működünk jól. Ezért megtanultuk védeni magunkat úgy, hogy ruhát vettünk magunkra. Szégyenérzetünk van, kiszolgáltatottak vagyunk ruha nélkül. Egy nőgyógyászati vizsgálaton lévő nő pontosan érti ezt. Jó lenne, ha nem így lenne, de így van.

Web Analytics